Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


            

Magyarország hivatalos címere:

A magyar parlament 1990 nyarán úgy döntött, hogy az ország új címere a történelmi címer legyen. Ez az úgynevezett koronás kiscímer,  álló csücskös talpú, hasított katonai pajzs, melynek jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott, bal oldali vörös mezejében zöld hármashalom, középső ormán nyitott, háromágú arany leveles koronából ezüst kettős kereszt növekszik. A pajzs felső élén a magyar Szent Korona nyugszik. Díszes kivitelben jobbról tölgyág, balról olajfaág övezi (a honvédség csapatzászlóin szerepel).

 

A magyar nemzeti zászló

 

Magyarország egyik nemzeti jelképe, egyben a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe. Az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. 

A magyar zászló színei a korábban rögzült címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), ebben az összeállításban nemzeti színekként értelmezve a reformkorban jelentek meg. XIX. századi romantikus értelmezés szerint a vörös sáv az erőt, a fehér a hűséget és a zöld a reményt szimbolizálja. 

A zászló a rendszerváltáskor sem változott, és bár használatban van címeres változata, az nem hivatalos. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint az állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy idegen állam zászlaját tűzik ki.)

Magyar zászlóink

  • I. István korában a vörös zászlóra a turul helyett a kereszt került fel,
  • III. Béla pedig már a kettős keresztet hímeztette zászlajára.
  • II. András vörös-ezüst csíkozású zászlót használt.
  • 16. sz-tól ismét csak vörös színű a lobogó, jelentőségét elveszti.
  • 1608-ban II. Mátyás koronázásakor tűnt fel együttesen a 3 színű zászló.
  • Rákóczi szabadságharc idején a fehér selyemből készült zászló terjedt el.
  • A francia trikolór mintájára a 18. sz-tól terjedt el hazánkban a három színű zászló használata. Az 1848-as törvények rögzítették a nemzetiszínt és az országcímert, amit az uralkodó is szentesített.
  • Magyarország nemzetiszínei a 19. sz. óta nem változtak csupán a címer alakult át a zászlón.

 

Magyar koronázási jelvények

A MAGYAR KORONA

A ma látható Szent Koronát I. István még nem viselhette, azt később állították össze V. István vagy más feltételezések szerint III. Béla koronázására.

Története:

  • 1001-ben Istvánt (még nem az itt leírt jelvényekkel) koronázták királlyá Esztergomban. Az ekkor használatos jelvények eltűntek
  • a ma ismeretes korona kb 1180-ra alakult ki Székesfehérváron, Visegrádon, Budán őrizték
  • 1440-ben Habsburg Albert özvegye kilopta az országból, Mátyás király szerzi vissza II. Frigyestől hatalmas összeg fejében (1464)
  • 1551-ben Izabella királyné Ferdinándnak adta át
  • 1619-ben II. Mátyás adta vissza a magyaroknak és a pozsonyi várban őrizték
  • 1849-ben Orsovánál elásták, amelyet a Habsburgok 1853-ban ásattak ki, ettől kezdve Budán őrizték
  • a második világháború idején Nyugatra menekítették, 1945-től amerikai tulajdonba került, amelyet 1978-ban ajándékoztak vissza

A magyar korona két részből áll:


Bizánci vagy görög korona: A latin korona:
A felső résznél magasabb ezüsttartalmú, vastagabb, halványabb aranyból való abroncs, görög nyelvű magyarázattal ellátott rekeszzománc-képekkel. Az abroncs nem szabályos kör alakú.

Maga a görög korona is két részre oszlik: alsó és felső részre.

A felső rész: elöl fültől fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok egymásutánja, 1-1 színes drágakővel (vörös, kék, fehér). Hátul az oromzatok helyett nagy gyöngyök vannak. Elöl és hátul egy-egy kép díszíti, melyeken Krisztus, illetve Dukász Mihály bizánci császár képe látható.

Alsó rész: nyolc, négyszögletű színes zománclemez váltakozik sima mezőkkel, a sima mezőkben drágakövek vannak, a zománclemezek arkangyalokat, szenteket, uralkodókat ábrázolnak.

Sötétebb, tisztább aranyból kimunkált négy keresztpántból áll, melyek kb. 5 centiméter szélesek. Képei apostolokat ábrázolnak, tetején pedig egy Krisztus-kép van, mely átfúrva tartja a keresztet. Két oldalán hosszú, lecsüngő aranyláncok díszítik, melyek lóhere formában csoportosuló drágakövekkel végződnek. Hátul középen egy hasonló lánc csüng.

 

Részletesebben a Szent Koronáról

x

 

KORONÁZÁSI ÉKSZEREK

A JOGAR

 

A
jogar

A szent korona mellett a magyar koronázási ékszerek talán legcsodálatosabb darabja a jogar, amelynek különlegessége, hogy buzogányra emlékeztető alakja eltér minden más jogarétól.

A nyele fapálca aranyozott ezüstlemez borítással, amelynek végére szabálytalan hegyi kristályt erősítettek aranyfoglalatba. a kristálygömbbe 3 oroszlánt véstek. valószínűleg 10. sz-i munka.

 

 

 

ORSZÁGALMA

 

A ma ismert országalmánk egyszerű, dísztelen, kissé lapított, aranyozott ezüst gömb. Tetején lemezből készült apostoli kettős kereszt, amelynek magassága közel azonos a gömb átmérőjével, alsó szárának hossza ennek kétharmada, felső száráé pedig harmada lehet. A gömb közepén, a kereszt síkjával párhuzamosan, elöl és hátul egy-egy kicsiny, háromszögletű, zománcozott címerpajzs van.

Valószínűleg a 14. sz-ban az Anjouk készíttették, mivel a ráerősített lemezen liliomos címerük látható.

 

KARD

A ma látható kard a 16. sz-i velencei ötvösmunka.
Az eredeti kard a 16. sz-ban elveszett. A prágai szent Vitus templomban őriznek egy viking kardot, amely Luxemburgi Károly leltárában mint Szent István kardja szerepel.

 

PALÁST

Gazdagon hímzett bíborselyem kelméből készült. Szöveget is hímeztek bele, amely szerint István és Gizella ajándékozta a székesfehérvári bazilikának.

 

A MAGYAR NEMZETI HIMNUSZ

 

 X

 

A SZÓZAT

 

X


HIMNUSZ és SZÓZAT

 

A himnusz jelentés szerint istenséget, eszmét, stb. magasztaló költemény. Konkrétabb értelemben a „Nemzeti Himnusz” megzenésített költemény, amelyet ünnepélyes alkalmakkor a nemzet tiszteletére lejátszanak, elénekelnek. A himnuszok hangvétele általában dicsőítő, magasztaló, emelkedett hangulatot tükröző.

A „szózat” jelentés szerint ünnepélyes nyilatkozat valamely fontos ügyben, intelemként, összegezésként, vagy iránymutatásként (pl. „Szózatot intéz a néphez”)

A fenti magyar himnuszok nem teljesen ilyenek. Nem a honszerző Árpád, nem az országot újjáépítő IV.Béla, nem a háborúkban diadalmaskodó Mátyás király himnusza. Ezek a himnuszok egy szorongatott nép imádságai, a bűnbánat, az esdeklés közvetítői. Ezekben a himnuszokban a balsors tépte, veszendő, megbűnhődött nép kéri istentől az igazságát, még a nemzethalál vízióját is felvillantva.

A két himnusz keletkezése, története

1) A Himnuszt Kölcsey Ferenc írta , 1823. január 22.-én, a Szatmár megyei Csekén.

        

 

         

A vers csak több év után, 1828 decemberben, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurórában, majd 1832-ben a gyűjteményes Kölcsey verseskötetében.
1844.februárjában az akkorra már népszerűvé vált vers megzenésítésére pályázatot írt ki a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A pályázatot Erkel Ferenc nyeri, aki egyetlen óra alatt írta meg a Himnusz zenéjét.

 


A megzenésített Erkel-Kölcsey „Himnusz”-t 1844.július 2.-án mutatták be a Nemzeti Színházban, a nyilvánosság előtt pedig 1844. augusztus 10.-én, abból az alkalomból, hogy a Széchenyi hajógőzöst vízre bocsátják az Óbudai Hajógyárban.
Ezt követően sok helyen megszólal, egyházi ünnepen, a kolozsvári színházban, a marosvásárhelyi ifjak körmenetében. De hivatalosan csak a győztes forradalom után, Szent István napján, 1848.augusztus 20.-án.

2) A Szózatot Vörösmarty Mihály írta 1835 vége és 1836 decembere között, sok vívódó javítással, és gyötrődő módosításokkal.

   

Még ebben a hónapban megjelenik nyomtatásban, ugyancsak az Aurórában. Nyilvánosan először a Pesti Magyar Színházban szavalják el 1838. február 25.-én.


A színész és zeneszerző Egressy Béni két alkalommal zenésítette meg a költeményt.

     

Az első változat, amelyet kórusműként mutattak be 1839. november 2.-án, nem aratott sikert. Közel négy év múlva, 1843. Január 26.-án (tehát még a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázat előtt), itt is a pesti Nemzeti Színház igazgatója hirdette meg, hogy pénzjutalom jár a Vörösmarty vers megzenésítéséért. Egressy második zenéje révén megnyerte e díjat. 1843 május 6.-án mutatták be a Nemzeti Színházban.

Melyik legyen a hivatalos himnusz?

Miután minkét himnusz, vagyis a Himnusz és a Szózat is nyilvánossá vált, vita keletkezett, melyik legyen a „nemzet himnusza”. (ekkorra már ugyanis Európa számos országa rendelkezett „hivatalos” himnusszal). Felváltva játszották, egyes térségekben a Himnuszt, másutt a Szózatot fogadták el nemzeti „imádságnak” és énekelték el állami ünnepek, hazafias rendezvények alkalmával. Ez így maradt az évszázad végéig.

Aztán – a hívek különféle „botrányos” összecsapásai után – a magyar országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról” Ennek 1.§ szerint :”Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig kimondja, hogy 1903.augusztus 20.-tól. E törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette.

Hivatalosan a „magyar nemzet fohászává” Erkel - Kölcsey műve vált, de az Egressy - Vörösmarty féle Szózat is tovább élt, énekelték, mintegy második himnuszként.

És ez a mai napig így van, számtalan állami rendezvény kezdete a Himnusz, zárása a Szózat.

A Himnusznak egyetlen, kissé rongált kézirata a Nemzeti Múzeumban kézirattárában található.
A Szózatnak két eredeti kézirata van meg. Az egyik javításokkal teli, a második tisztázott, de ebben is van némi javítás.

A történeti menethez hozzátartozik, hogy 1949 környékén az akkori hatalom felkérte Illyés Gyulát, hogy "igazítsa át " Kölcsey szövegét, mert a szocialista ország himnusza nem kezdődhet "Isten"-el. És felkérték Kodály Zoltánt, hogy komponáljon új himnuszt, derűsebb, diadalt kifejező hangulattal.
Mindketten elhárították a felkérést.

Forrás: http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=9477 

             http://www.nemzetijelkepek.hu/korona-galeria.shtml

             http://users.atw.hu/munkacsyszfv/